Pambababamm, gondtalan, az élet elfogy nyugtalan, pambababamm tartalom, akkor van, ha akarom.
Sárga bögre görbe út, rózsakvarc szívvel merre fut.
Álmatag, fájós, szikrázó fény
Billeg a sorsom peremén.
Én pedig játszom. Csendben.
Néha meg nem.
Na lefekszem aludni, ha ez a faszság kijött az ujjaimból.
Most madarat lehetne velem fogatni.
Nem is tudom, hogyan folytassam ezt a bejegyzést.
————–
Pl felemás hírekkel.
Oké, örülünk.
És ezzel a hírrel leszakadt a lelkemről a bilincs, és most már be merem vallani magamnak, hogy másra vágyom.
Változásra vágyom.
A munkáért nagyon hálás vagyok, de változtatni szeretnék, új emberekkel szeretnék dolgozni, és erre úgy fest, minden lehetőségem meg is van.
Adja az Ég, hogy ez a munka megadja az anyagi hátteret, a biztos anyagi hátteret még egy ideig, amíg az álmaim megvalósulnak, szárba szöknek.
Adja az Ég, hogy én dönthessek, hogy én oszthassam be, hogy ismét ragyogjak.
Már az sem tántorít vissza, hogy ez túl nagy kérésnek tűnik.
Az.
Minden bizonnyal.
Mégis merem kérni.
Nincs elég nagy káosz itthon, még bevállaltuk a teknősöket hétvégére. Igaz, tulajdonképpen semmi baj nem volt velük, semmi zajjal/kosszal/bajjal nem járnak, szóval igazán jólnevelt vendégnek bizonyultak.
Megérkezett a hálószobába a könyvespolc, aminek szent feladata elnyelni a 123787482 db könyvet, ami az éjjeliszekrényemen van.
Becsülettel be is végzi a dolgát.
A képes folyosóra felkerült egy spéci kis képtartó polc, amire a tihanyi kerámia madárkáim kerültek, pont nekik lett kitalálva, csúcs!
Kimostam az összes új szerzeményt, ráadásul egy újabb zsákot pakoltam össze, ami kikerül a házból, úgyhogy haladok a lomtalanítással is, bár nagyon nagyon lassan.
Csirkefalatkák (igazi, hamisítatlan csiken meknágetsz érzés!), saláta, zöldborsópüré, rizs. Egy hatalmas délutáni alvás, s a 101-1001-ből a Gyűrűk ura 1. része – ez egy nap alatt nem fog menni, de az első rész pipa.
Hát, így vágok neki a hétnek.
Még a tumormarker eredményét várjuk, aztán majd csak február elején megyek mell ultrahangra.
Ma pedig megpróbálom összeszedni magam és behozni a lemaradásaimat erre a hétre: ágyat húzok, tovább pakolom a karácsonyi cuccokat (egy nagy dobozzal már beküldtem az óvodába), és egy zsáknyi ruhát kiselejtezek a gardróbból.
Ha ez megvan, már boldog ember vagyok:D
… és jöhet a megérdemelt jutalom:
———————–
Óriási munka, hatalmas feladat, ugyanakkor nem szabad elveszni benne, így csak emlékeztetőnek felírok magamnak pár dolgot, amit még januárban, ettől tök függetlenül meg szeretnék csinálni: