Beszarsz.

Délután kettő körül érkezett két nagyon rokonszenves úriember a tigáztól,és közölték, hogy akkor ők most nemfizetés miatt elzárják a gázt.

Most. Valami plombát is leszednek, szóval ennyi, kész passz, se meleg víz, se főzés, se semmi.

Hívom Ádámot, hujuj, az nem lehet, illetve de, mintha lett volna ilyen, de nem gondolta, hogy kijönnek, azt hitte eljut előtte az ügyfélszolgálathoz. Illetve megpróbálta telefonon, de aztán beszart a Gergő, és mire tisztába tette, elfelejtette őket visszahívni.

———————
Megvolt a dühöngés, az ilyet-nem-lehet-csinálni, a szétszórt, a felelőtlen, a megáll-az-eszem, de igazán nem ez a dolog lényege,

Egy dolog aggaszt nagyon.

Nagyon nagy nyomás lehet a férjemen, ha ennyire szétszórt, ennyire összecsapnak a feje fölött a hullámok.

Sokkal jobb feleségnek kellene lennem és sokkal jobban oda kell majd figyelnem, hogy ne essen ennyire szét soha-soha többet.
Most meg megyek, sütős vacsora lesz.

Lepények és hamis sajtszósz, no meg grillezett zöldségek.

(wtf???? elzárták nálunk a gázt??? baaaaaaaaaaaaaaaaaaazzz:D:D Sírok. Néha komolyan.)

Pénteken eljegyzési buliban voltunk, és azt hittük, hogy hamar eljövünk, de nem, fél 1-re értünk haza. Elképesztően jó volt, rengeteget ettünk (csak olyan étel volt, amit ehetünk), úgyhogy nem fogtuk vissza magunkat 🙂

Az egyik óriási sikert a zöldségpástétomom aratta, én azt vittem egy szép tálban, nagyon örült neki mindenki és el is fogyott az utolsó kanálig.

Szombaton henyéltünk, napoztunk, élveztük a gyerektelenséget, aztán felmentünk a Borfesztiválra, és csak lődörögtünk… volna, ha Medve nem fut bele 3 méterenként valami kollégába, barátba, ismerősbe. Én voltam a sofőr, úgyhogy egy kortyot sem ittam.
Na jó ez kamu, ebbe bele kellett kóstolnom:

 … de hogy ne maradjak ki a borozásból, kiadtam Medvének, hogy az esti szőlős-rizstejszínes csirkemellhez válasszon nekem valami bort.

Úgy volt, hogy csak vasárnap megyünk a gyerekekért, de mikor hívtam Anyut, mondta, hogy Gergőke nincs túl jól, elkezdett köhögni, nekem pedig jött egy sugallat, hogy menjünk el értük.

Jól tettük.
Gyorsan bevásároltunk, aztán irány anyukámék, onnan haza. Éjjel Gergő más nagyon lázas volt és rettenetesen köhögött, úgyhogy csak remélni tudjuk, hogy nem csúszik rá az egész a tüdejére.
Egyébként lehet, hogy átgondoljuk ezt a családi napközi kérdést. Teljesen fölöslegesen fizetünk ki havonta egy csomó pénzt: Gergő ugyanis állandóan megbetegszik és úgyis itt van velem.
Valami más megoldásban kellene gondolkoduk, mert kell, hogy gyerekek között legyen, de még nem látjuk a végső formát.