Itt is megtalálsz:
Egyéb

And the beat goes on

Ma a Főorvos Úr kivette a varratokat (nem volt egy méznyalás, na).
A nyafogásomra, miszerint “Jaj, jaj, olyan érzés, mintha beépítettek volna egy pingponglabdát a hónom alá” faarccal annyit mondott, hogy “Mert be is építettünk. Csak hogy legyen egy magánál, bármerre is jár.” 
Rettenetes bután nézhettem, mert elnevette magát, onnantól én is, úgyhogy összességében egész jól indult a napom, pláne, hogy megköszönhettem a szuper csajoknak egy emelettel feljebb, hogy gondoskodtak rólam a múlt héten. Hiába, na, sokat számít a léleknek, ha ilyen cukkerek vesznek körül.
Jövő héten pénteken már okosabbak leszünk, hogy hogyan tovább. Addig már csak várni kell, és
  • Elmenni szusizni. Minden évfordulónkat ott ünnepeljük, remélem idén se lesz másként. Még akkor sem, ha most épp nem annyira rózsás a helyzet: valahogy most nem értjük egymás szavát Medvével, elég sok a khmmm… összezörrenés. Én elég hangosan tudok ilyenkor ordibálni összezörrenni.
  • Egy hétköznap és egy hétvégi munkanap befigyel. Nagykezelésre 3 hely kiadó, a hétvégi nap pedig már sold out;), csak csúszik, ugyanis a jövő hétvégén jön Medve nagymamája, és három-napig-segíteni-fog. Mindenben. Ha akarom, ha nem. 
  • Holnaptól itt lesz az én drága apósom, váltja anyukámat. A cápatámadásból szerzett sebesülésemet (gondolkodom, hogy mostantól ez lesz a hivatalos verzió) ugyan nem köttetném át vele (szemérem, wazze, szemérem), de MINDENT megjavíttatok, felfúratok vele, ami ebben a házban létezik. Gyanítom ó inkább a kutyát állatorvoshoz vivős – bevásárlós – lépcső alatti kuplerájtalanítós projektekben lesz kiváló, így ezekre a területekre gyúrunk.
Megosztás:
Previous Post Next Post

No Comments

Leave a Reply