Azt gondolom, hogy szinte lehetetlen egy részletes, kidolgozott “tantervet” írni magunknak, így meg sem próbálkoztam vele, és őszintén bevallom azt is, hogy ez az egész otthontanulósdi azért nem ennyire megtervezett és tudatos a részemről. Az még nem derült ki, hogy előny-e ez vagy hátrány, az azonban biztos, hogy jó néhány dologban követjük, sok dologban pedig elhagyjuk a Waldorf pedagógiát. Írok pár példát – természetesen a teljesség igénye nélkül – aztán ha érdekel Benneteket (márpedig igen, mert irgalmatlan sok kérdést kapok, a legtöbbet privátban) akkor majd újra és újra érinthetjük ezt a témát.

Mi az, amiben követjük?

Mindenképp alapvetőnek tartom az ÉVKÖRT, mint a tanulmányok keretét. Klassz ritmust ad a meséknek, verseknek, kézműves dolgainknak, hogy követjük ezt a ritmust, az ünnepeket, a színeket, hangulatokat, ki-és belélegzéseket. Miért is ne tennénk? Felesleges lenne nyáron madáretetőt készíteni és télen a természet megújulásáról beszélni és rügyeket rajzoltatni: mivel maga a természet és a természet tök magától értetődő körforgása az alap minden tanulmányunkhoz, így nagyon ritkán állok tanácstalanul, hogy mi legyen a következő lépés. Télen olyan bekuckózós, melengető, téli dolgokat csinálunk, és sosincs bennem olyan, hogy “nehogy valami kimaradjon”, ha a fejemben van valami és nem kerül rá sor, akkor sebaj, majd jövőre.

Követjük abban, hogy teljesen egyénre szabott mind a ritmus, mind a feladatok, mind az általam közvetített kérések valahol Barnus ingerküszöbének, “bírásának” a felső harmadában legyenek. Kényelmes legyen neki a tempó, ne kérjek tőle olyat, amit utál, ugyanakkor fontos, hogy fenntartsam az érdeklődést, a tüzet, azt az akarást, hogy ne elégedjen meg a késszel, legyenek további kérdései és találja meg az örömöt abban, amit éppen tanul. Szeretem, hogy kérdez. Szeretem, hogy le meri tenni a könyvet és azt meri mondani, hogy “ez engem nem érdekel”. Szeretem, hogy megtalálja magának az új izgalmakat, hogy felfedez, összeköt, összefüggéseket keres. Sosem tartok kiselőadást, mindig csak válaszolok a felmerülő kérdésekre, és ha azt látom, hogy valahol belassul a folyamat, elég elől felejtenem pár könyvet, néhány transzparens papírt, némi gyurmát és máris újra forognak a fogaskerekek.

Mi az, amiben nem követjük a Waldorf pedadógiát?

Barnus elsős és folyóírással ír. Mivel a cukorbetegség kezdete óta itthon van (itthonra kényszerült), mi az óvoda utolsó félévében valahogy túljutottunk a formarajzokon és a nyomtatott nagybetűkön, és csak azért, hogy úgy legyen, ahogy a waldiban van, teljesen fölöslegesnek tartanám, ha kötném az ebet a karóhoz, ráadásul pont a fürdővízzel önteném ki a gyereket:

• a természetes, egyéni fejlődési ritmust
• és a SZABADSÁGOT

venném el magunktól. Miért is tenném? Megszületett benne az igény, szeret írni, ügyes a keze, nem szenved, sikerélménye van, nem fáj a keze tőle, így hagyom, biztatom, bátorítom. Az írástanításhoz egyébként rengeteg segítséget és támogatást kapok Édesanyám kollégáitól, és hahó, helló, sziasztok Anyu kollégái és üdvözletem Igazgató Úr,, tudom és állatira megható, hogy ott vagytok, nem fikáztok, drukkoltok és egy kicsit velünk könnyeztek minden sikernél. Nagyon sokat számít, és mikor anya meséli, hogy hogy reagáltok egy-egy megoldott feladatra, olyan érzés, mintha nem lennék olyan marhára egyedül és lenne talaj a lábam alatt. Hálásan köszönöm.

Mindig a fülembe cseng Vekerdy mondata, hogy ezt a hülyeséget, hogy Karácsonyra ír-olvas, miért kellene minden gyereknek megfelelni ennek? -és igaza van, nem kell mindenkinek, Barnusból viszont természetesen jön, így ez jó így, rendben vagyunk vele.

A Játékház sorozatot választottam az írás-olvasáshoz, és az olvasásról majd máskor írok majd, de az írásról álljon itt annyi, hogy egyszerűen szuper – gyakorlatilag részemről a max. erőfeszítés a témában az volt, hogy kimondtam, hogy

‘írj egy oldalt, Fiam!”

aztán egyszercsak megírta a bevásárlólistát. Hö. Hiába, na, remek tanár vagyok. Hm.

A matekot is kihagyom most, majd arról valamikor máskor, inkább mutatom, hogy mivel és hogyan töltjük a télből fennmaradó majd’ 3 hónapot (a tél ilyen oktatási szempontból a csillagászati tavasz kezdetéig tart nálunk).

Nyilván folytatjuk a két fix pontot: írás-olvasás és matematika, azon felül viszont teljesen szabadon haladunk, fedezzük fel a világot vagy épp lógunk nagyokat röhögve. Egy húszas cukrú gyerekkel nem keménykedsz, na.

1.,  Madáretető. Ennek pont most van itt az ideje: a bolti magokból és narancshéjból csodaszép bőségtálat lehet készíteni a madaraknak, közben elolvassuk, hogy mi az, amit tilos nekik adni, beszélgetünk a költöző madarakról és jó pár madarat fel is ismer már képről a gyerek. És mostmár én is.

2., Az első osztály és ez az életkor a Waldorfban (is) még a mesékről, népmesékről, műmesékről szól, így “nagyon pörög” nálunk Illyés Gyula 77 magyar népmese könyve, Benedek Elek kötetei, és gyakorlatilag minden népmese, de ugyanúgy olvasunk Varró Dánielt is. Rengeteg olvasunk, de azt hiszem, ez eddig is kiderült.

3., Czárán Eszter Világna Virága sorozatából már megvettük a tavaszi és a nyári kötetet, de a Tél még nincs meg. Őszintén megmondom, hogy sok még a gyereknek, korai, de szeretném, ha mihamarabb egyben meglenne a 4 könyv egyben, mert ilyen elképesztő gyűjteménnyel még nem találkoztam. Igazán jól majd felső tagozatban tudjuk használni, de örülnék, ha már a polcunkon csücsülne ez a könyv is.

4., Ilyenkor a kezünk is egy kis életre, melegségre vágyik, úgyhogy tökéletes időszak ez a gyapjúkép készítésre, amiben Barnus ráadásul nagyon ügyes – valahogy a gyerek is szereti a gyapjút meg a gyapjú is őt, úgyhogy ez mindig nagy sikerélmény.

5., Ugyanez előnemezzel, filccel és némi hímzéssel: pontosság, szem-kéz koordináció és gyors sikerélmény. Talán ez a legfontosabb hozadéka az összes kézműves feladatnak – ebben a gyerek számára végeláthatatlan tanulási folyamatban fontos, hogy legyenek olyan dolgok, amikre elmondhatja, hogy ez KÉSZ, azt MEGCSINÁLTAM, ezt BEFEJEZTEM.

6., Óriási élmény ez a könyv-lemez. Egyrészt szuperanyunak érzem magam, mert annyi Kányádi Sándor, Móra Ferenc, Tamkó Sirató Károly, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor (és még sorolhatnám) verset ismernek a gyerekeim, hogy az egyszerűen rendkívüli, másrészt letudtam az ének-zene és a verstanítás témakör nagy részét azzal, hogy belököm a CD-t, mikor utazunk. Ők meg teli torokból fújják. Win-win.

7., Na ezt kö-te-le-ző-vé tenném. Elképesztően jól használható, kézikönyvként alkalmazom, nem kell kitalálnom, nem kell összekeresnem az anyagot, életkornak megfelelő és a tevékenységekben “összeér” Gergő és Barnus korosztálya is. Alapdarab. Rendkívül széles palettán mozognak a gyakorlati feladatok is benne, ennek kapcsán készítünk majd köhögésűző gyógyteát, öltöztetünk rétegesen rajzolt gyerekeket és sütünk szalagos fánkot is majd a farsangi időszakban. Mondom, must have.

8., Barkácsolás, évkör, hónapok, napok – ez Barnusnak egyszerűbb, inkább már Gergőnek szól, de egy ilyen öröknaptár és az, hogy minden nap csúsztatni kell, valahogy megfoghatóbbá teszi a gyerekeknek az idő múlását.

Biztos rengeteg olyan dolog is szembejön majd, ami most még eszembe sem jut, de ez a szép az otthonoktatásban – igazán, mélyen és őszintén rólunk szól.