hogy a legutolsó bejegyzésem minek köszönhető… Nos, egy fél üveg tramininek. Ennyi. Ebben a balhéban most nem volt se kineziológus, se családállítás, talán Annamáriának, az új terapeutának van hozzá köze.
De még az sem biztos.
A tramini biztosabb.

Új… nos, nagyon sok dolog új.

Van ami vadiúj és persze van, ami régi-új.

Sokat festek mostanában. Eszméletlenül, iszonyatosan hiányzik a festék, a pacsmag, a kence. A színek, a textúrák, a hatások, a rétegezés, de arcok (és lézerpontos kéz) hiányában most marad a papír.
Kreatív napló, nincsenek szabályok, ragad a papír, és olykor, amikor ráteszem a legfelső lakkréteget egy oldalpárra, le is zárom az adott témát.

Jó érzés.

Megyek, mert Gergő üvölt, és a kurva-szar-anya versenyen simán nyernék. Kreatív naplózás, mi? Visít a gyerek. Höccöcöö