Rettenetesen sokat veszekszünk mostanában, valahogy nem akarjuk megtalálni az egyenest. Borzasztóan megvisel. A 9. évünket húzzuk együtt, ami azért nem annyira kevés már, és most van egy jó mély hullámvölgy. Hullám-hasadék. Hullám- Mariana-árok.
Nehéz a közös vállalkozás, nehéz a cukorbeteg gyerek, az otthonoktatás, a táplálékallergia. Nem, minden jó így,ahogy van, nem kívánnék mást, csak… nehéz. Napok óta forgolódom az ágyban éjjelente, ezernyi gondolat cikázik a fejemben és… az már a múltkor is kiderült, hogy nem vagyok jó a “nemgondolásban”…
Az ilyen helyzetekben nálam három dolog szokott segíteni:
1., felteszek egy arcpakolást (zöld agyaggal)
2., olvasok egy jó könyvet (Galbraith Silkworm)
3., csokis sütit eszem (Medve hozta)
Mindegyik megvan, várom a csodát.
A nagy röhögést Barnus hozta, aki a megadott betűkből a következő szavakat állította össze:
No Comments