A koncert nagyon jó volt. Mindig, minden egyes alkalommal megdöbbenek, hogy ugyanúgy szól, mint az albumon – ez most sem volt másképp. Megbeszéltük azonban, hogy legközelebb nem jövünk, vagyis nem itthon, nem ide…, hanem kimegyünk Rómába és a Stadio Olimpicoban hallgatjuk meg a következő koncertet.

Szalonna: én nem tudom, hogy mi van velem, de minden reggel “bicskázhatnékom” van. Paprikás erdélyi szalonnát kívánok, hol káposztasalátával, hogy ecetes uborkával, hogy káposztával töltött uborkával, hol eperlekvárral. Igen. Jól olvastad. Mák, hogy lehet kapni durván szénhidrátcsökkentett kenyeret, így ehetem, és semmi bajom nem lesz tőle. A 32. héten vagyunk, és 2 és fél kilót híztam (igaz, már nem nagyon volt hova:)).

Hurka, azaz Hurka-Gyurka. Egyelőre kis csipásgyík, bolyhos hurka, de már egy hetes is elmúlt: Isten hozta a nagyvilágon a kiskutyánkat, akinek még nincs neve. Még nem tudjuk, milyen kezdőbetűs az alom, de megpróbáljuk ahhoz tartani magunkat. Csodás a tenyésztő, megérdemel majd egy külön bejegyzést, de egyelőre itt vannak a gombóckák, és valamelyik a miénk.

Mosoly: komolyan, már csak mosolygunk. A “sikerszériánk” folytatódik: hörghurut Medvének és defekt a kocsinak. Minden nap dob ránk valamit az élet, de megoldjuk. Mindig megoldjuk. Megoldjuk a feszített munkatempót, az éjszakázást, a betegségeket, a nehézségeket.