Le sem tagadhatnánk, hogy óriási forgalmat bonyolítunk a könyvtárban. Nézem, keresem, kutatom a régi klasszikusokat és a menő újdonságokat is, és… be kell valljam, legtöbbször csalódom.

Biztos nehéz műfaj a mesekönyv vagy a jó gyerekkönyv, de hogy ennyire… Legtöbbször maga a szöveg rettenetes: nyakatekert, semmitmondó, követhetetlen és…hát… ööö…. unalmas. Nem egyszer fordult elő, hogy elaludtam mese alatt, vagy a gyerekek felkeltek pisilni, inni, valami, és a folytatásérdeklődés hiányában elmaradt.

Nyilván vannak kifejezetten rajongásig szerethető könyvek, vannak “fú, ez tök jó” könyvek, vannak “jó kis könyvek”, “egynek jó” könyvek, középszerűek, unalmasak és vannak sajnos rettenetesen szar gyerekkönyvek is.

Ez leginkább az “értem én, hogy van ez a könyv, de MINEK?” kategóriába tartozik. Tiszta New Age, lelki kócsing, “hogyan gondolkodj pozitívan”, de annyira lehangoló,hogy a könyv nagyjából háromnegyedében azt ecsetelgeti a kis tigris,hogy mennyire kurvára nem szereti őt senki, nem hallgatja meg senki,nincsenek barátai és a szar is szar, hogy már nem jutsz el a megoldásig, és addig, hogy hogyan gondolkodjon MÁSKÉPP a kis tigris -azaz TE- magáról, hogy ne legyen ennyire szomorú.

A példamondatok, a rávezető mondatok nem gyerek szájába illenek, ilyen kifacsart, kitekert önsegítő mondatokat gyengébb minőségű agykontrollos könyvekben is ritkán olvas az ember.

Aranyosak a rajzok benne, ennyi.

Ezt nagyon szerettük, megérdemelt egy külön posztot is. Nekem nem tetszettek az illusztrációk, de a mese annyira jó, hogy azóta többször előkerült.

Haha, ez a Downton Abbey egér változata. Az ötlet nagyon jó, a képi világ szerethető, a történet kicsit bugyuta. Többször kikacsint a szülőre, a poénok inkább a felnőtteknek szólnak, én pedig nagyon nem szeretem az ilyet. Jó, hogy elolvastuk, egynek jó volt, de nem venném meg.

Juj, ez állatira tetszett. Vers, de szellemes, vicces, ritmusos, dallamos. Csodaszép könyv, és nagyon élveztük, de nem lesz nagy kedvenc – valahogy nálunk a versek nem válnak azzá.

Ez már -mint látjátok- nem könyv. Reggeli kávé kókuszos rizstejjel és gesztenyés csók – 2ch/darab.

“Csak úgy” tulipán. Annyira beleéltük magunkat a kisbaba érkezésébe, hogy a lánynevünk már meg is van 🙂

A vércukis napló roppant unalmas adathalmaz. Kivéve Barnabásé,ugyanis direkt azért zsákmányoltunk a Pagonyból egy nagy csomag matricát,hogy izgalmasabb legyen az a ronda sok szám.