vagy nem. Nem tudom.

Vagy de.

Vagy nem.

Nem áll össze a kép.

Nem csak ebben, egyébként… van bennem egy nagyon furcsa érzés: várakozás? Mégis mire? Hogy valaki intsen, hogy három-kettő-egy-indulhatsz?

Mit szeretnék valóban?

És akkor jön az öncsekkolás: ha megvan, akkor megteszem-e minden nap, ami ahhoz kell? Pihenek eleget? Álmodom? Élek? Dolgozom?

Biztos, hogy amit meg akarok változtatni, azt most kell?

Biztos, hogy belefér?

Mi az, ami visszatart, mi az, ami miatt nem váltok?

Mi a fenének nyüstölöm ezeken magam éjjel?:))

Nem.
Vagy de.

Na jó, takarodó, irány az ágy.