DE.
Az utolsó vékonyka kis cérnaszál egy semmiségen pattant el: Barnabás valamit ütemesen és felettébb hangosan püfölt. Hagyd abba, kérlek. Kérlek hagyd abba. Fejezd be, Kisfiam. Ne zörögj. Ne zörögj. hagyd abba. Nagyon zavar, szívem, hagyd már abba. Hagyd már abba!!!!!
Elég volt.
Elég volt.
ELÉG VOLT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
és az utolsónál azt vettem észre, hogy hangosan üvöltök. Nem kiabálok, nem, az kevés ide. Nem ordibálok, ahogy a szar anyák teszik az amcsi filmekben, majd ájlávjúdárlingszvítivel bocsánatot kérnek a lelki sérült gyerektől.
Nem. Ez horrorfilmes, mindent beleadós, velőtrázó sikítás volt.
Ádám gyorsan bejött, elvitte a gyerekeket, de azt már csak a szemem sarkából láttam, mégis az volt a zöld lámpa: toporzékoltam, üvöltöttem és sikítoztam a nappali közepén.
Összetéptem a kibaszott ruhámat.
Hol letérdeltem, hol fetrengtem, hol csak dobáltam, ami a kezem ügyébe akadt: elég volt, elég volt, elég volt.
Ember vagyok. Anya vagyok. És a kurva kibaszott életbe, még csak 32 vagyok. Szétcsúsztam, tönkrementem, mindenhol fáj, szétszabva-hasítva a testem, a lelkem, az életem.
Elfáradtam, és baromi jellemző, hogy amíg kellett, tartottam magam, és csak most omlottam össze.
————
Medve zokogott, és csak annyit mondott, hogy igen, Nyuszkó, elég volt. Majd kiíratta magát táppénzre. Nem sok szükség volt köntörfalazásra: a saját jogon birtokolt tripla gerincsérve elég volt hozzá, nem kellett az én gondom.
Most itthon van.
Ha tudnám, próbálnám kihúzni magam a bajból. De nem tudom, és egyre mélyebbre merülök. Nem tudom, hogy meddig tart, nem tudom, hogy meddig normális/érthető, de most nagyon sötét az ég.
Csúszok szét, csúszok szét, és a terapeutám rak össze, kőkemény munkával, de ez van.
Wondewoman máshol blogol.
Itt csak egy végtelenül egyszerű lányt találtok.
Aki most nagy bajban van.
8 hozzászólás
Kedves!
2013-12-18 at 19:17Ne haragudj, hogy ismeretlenül írok, ha zavar, ígérem többé nem teszem. Teljesen természetes ami történik veled. Túl vagy óriási traumán. Most egyenlőre csak gyógyulj, ne akarj görcsösen semmit, ne haragudj magadra az indulataidért, nem lehet mindig viselkedni, valószínűleg valami gondolat motoszkált benned, amit felerősített a monoton püfölés. A legmélyebb pont előnye, hogy ott maradni nem lehet, és az út csak felfelé visz. Ez most egy ilyen nap. A gondolatok jönnek mennek, és Te erős vagy, olvasom a blogodat már egy ideje. Erőt kívánok.
Ha tudunk valahogy-valamiben-bármiben-bárhogyan segíteni, akkor írj. Biztos beszéltél már olyanokkal, akik túl vannak ezen az egészen. Nem segít, ha velük beszélsz? Az ő szájukból talán hitelesebb a biztatás.K.I.T.A.R.T.Á.S., mert muszáj. Mindegy, mit csinálsz, Feleség vagy, Anya vagy és sokunk szemében Hős.
2013-12-18 at 23:16Szia,
2013-12-19 at 07:18Ismeretlenül írok én is, de egy ideje olvasom a blogodat, és hihetetlenül felnézek Rád így ismeretlenül is… Az a csoda, hogy eddig bírtad, tartottad magad.. Hihetetlenül szerencsés vagy, mert élsz, mert ilyen család vesz körül és mert fel fogsz ebből épülni teljesen, higgyél magadban, tarts ki, mert sokan kitartunk mi is melletted… és felnézünk Rád nagyon nagyon.. mert különleges vagy.. Sok erőt az életedhez…
Jaj drága, úgy megölelnélek. Annyira gáz, hogy nincs elég időm odarohanni, segíteni, támogatni, erőt adni, szeretni! Az én gondjaim kispisták a tiédhez képest. De köszönöm, hogy megtanítottál értékelni azt, ami igazán fontos, köszönöm, hogy a barátod lehetek, hívj ha kell, és én megyek!
2013-12-19 at 08:55Szia,
2013-12-19 at 10:35Bár nem ismerjük egymást, de olvaslak már egy ideje, talán egyszer-egyszer kommenteltem is. Nos, az elme összeomlást jól ismerem, régi társak vagyunk már évek óta, ő … meg én. Néha – én azt vallom – szégyen ide, szégyen oda, egy-egy tabletta nyugtató belefér s olyankor az vagy, aki mindig is lenni szerettél volna: kiegyensúlyozott Anya, Feleség, Nő.
Mert az vagy. Mert az életedet TE irányítod.
S ugyanúgy ahogyan rájöttél arra, hogy mi az oka annak, hogy ez a rémes kór megjelent, ugyanúgy – ha nem is azonnal, de biztosan – rá fogsz jönni a megoldásra.
Kitartást és erőt kívánok hozzá!
Szia
Tudom, hogy nem mondok újat, de kellett ez. Órási erők kellenek ahhoz, hogy mosolyogva végigcsinálja az ember a gyógyulás útját. De meg fogod tenni.
Most kiengedted a gőzt és remélem, hogy így egy kicsit könnyebb lesz. Fogja a párod, a gyermekid a kezedet, ne engedd el őket! Csak nézd, hogyan játszanak együtt, ne törődj a holnappal. Ma ma van, ma kell megélni minden pillanatot.
Lehet, hogy holnap könnyebb lesz, lehet, hogy nehezebb, de lesz HOLNAP és lesz HOLNAPUTÁN. Nem fontos, hogy legyen dísz szerteszét a lakásban, nem fontos a 100 féle étel sütemény, van ételfutár is. (nagymama is). Nem muszáj, hogy csillogjon az ablak. A lényeg, hogy együtt legyetek.
Ha nem írnék addig: mi mást kívánhatnék Karácsonyra: teljenek békében és szeretetben az ünnepek és a következő ünnepek!
Ildikó
2013-12-19 at 12:11Hülye példa: gyerek hátraesik, felveszem, mert sír, valami meleg a karomon, ömlik a fejéből a vér. SEmmi gond, irány a kórház, anatómia lecke három éves szinten. Nincs baj, hisz anya nem ijedt meg, akkor megnyugvás. Dokihoz be-ki, semmi baj, anya összeesik, kiborul, kiabál, rosszul van, mi lett volna ha????
2013-12-19 at 17:22Nem is kell ezt túl ragozni, a legtermészetesebb, amíg erősnek kell lenni, addig az az ember, utána összeesünk és majd úgy is összevakarjunk magunkat mások és önmagunk miatt is. <3
Nem volt jó olvasni, amit írtál, de a legtermészetesebb dolog ami veled történik. És nyilván ami rátesz a nagyrakás kakira az az, hogy a gyerek nem tehet róla, mégis úgy éérzi az ember, hogy ő szívja meg 🙁
Kitartás!
Nem. Nem tudom mit írjak neked, annyira szeretnélek biztatni, annyira szeretnék segíteni neked. Ami történt teljesen érthető egyeseknek ehhez még betegség sem kell, anélkül is így tesznek, valahol a benned rejlő dühnek is ki kell jönnie, ha nem szednék nyugtatót én natúrba fetrengenék a földön és sikítanék :))) Megmondom őszintén nem értem a világ működését és már nem is akarom de a sok büdös senkiházi semmirekellő betörő,gyilkos,tolvaj stb … miért éli vígan világát és egy csodálatos anyának miért kell ilyen borzalommal küzdenie?!?!? Meg kell gyógyulnod és pár év múlva csak mosolyogva azt gondolni legyőztem azt amit keveseknek sikerül, a mi életünkben az elmúlt időszakban sok szörnyűség történt, így én most csak egy olyan blogot olvashatok aminek happy end kell a vége legyen!!! ♥
2013-12-20 at 07:44